Tágulási tartály:
Lehet zárt vagy nyitott. A nyitott az amelyik össze van nyitva a környező levegővel.
A zárt lehet változó nyomású, ahol membrán van a víz és a gáztér (normál esetben nitrogén) között.
De lehet állandó nyomású is, itt a gáztérben levegő van. A gáztér nyomását kompresszor és szelep állítja be. Ha alacsony a nyomás a kompresszor levegőt tölt be, ha magas a nyomás elenged.
Mikor melyiket?
Szilárd tüzelésű kazán mellé nyitottat célszerű, mégpedig azért mert nemcsak a túlnyomástól kell megvédenünk a fűtési rendszert hanem a túlhőmérséklettől is. Erre vannak külső hőcserélős védőkörök, melyek hidegvízzel lehűtik a kazánt. De mi garantálja, hogy mindig van hidegvíz nyomás? Teszünk be zárt membrános hidegvíz puffert is? Vagy inkább nyitott rendszert használunk és 100°C felett elpárologtatjuk a vizet, ezzel vezetjük el a hőt? A nyitott tágulási tartály bekötése és kialakítása, külön téma tudna lenni, tessék elolvasni szakkönyvben, nem akarok bele menni a régi öregek ebben profik voltak és papírra is vetették :). Figyelni kell az oxigén diffúzióra!
Zárt tágulási tartály, változó nyomású: Ez a legelterjedtebb 8 litertől 250 literig használjuk a gyakorlatban. Fontos a membrán anyaga. NBR az olcsóbb ez az olajálló és elterjedtebb. Fűtő vízre ezt használjuk. EPDM anyag az glikol álló. És nagyobb hőmérsékletet is bír. Fagyállóval feltöltött szolár rendszerben mindenképp ezt használjuk, de célszerű ezt használni monoblokk hőszivattyú glikolos köre és a leválasztó hőcserélő között is (amennyiben a gyári puffer ami a hőszivattyúban van nem volna elég valamiért).
Napkollektoros rendszernél fontos biztosítani azt, hogy stagnáló tehát gőzzel teli rendszer meleg vize ne tudja elérni a membránt ugyanis akkor az átolvad és lehet venni másikat (vagy cserélhetünk membránt ha javítható a kivitel és van is pótalkatrész). Ekkor oda előtét tartály kellhet vagy úgy kell a csőnyomvonalakat kiválasztani hogy ne érhesse el túl meleg víz a tartályt.Kkomoly tervezés az is....
Zárt tágulási tartályoknál a tervező előírja az előfeszítési nyomást. Ez az üres tágulási tartály gázterében lévő nyomás. A víztérben ekkor nulla a nyomás, tehát a membrán fel van nyomva a tartály falára. Ahogy töltjük fel a rendszert vízzel a membrán leválik a tartály faláról és a gáztér kezd összenyomódni. Ekkor a vízoldal és gázoldal nyomása már megegyezik. A tervező előírja az előfeltöltési nyomást is mely hideg rendszerre vonatkozik. Ebben az állapotban biztosítva van a minimális nyomás minden eszközön menet közben a legfelsőbb szinteken is. Pl lehet a legfelső szinten gázkazán melynek pl minimum 1 bar nyomás kell. Fontos úgy kell méretezni, hogy légbeszívás ne történhessen. Van erről vidim a youtubeon.
A maximális üzemi nyomás pedig felfűtött rendszeren alakul ki. Ezen a nyomáson még nem megengedett az, hogy a biztonsági szelepek nyissanak, hiszen ez üzemállapot.