Kedves Olvasóm!
Összeszedtem a NEM FEKETE klímaszerelés lépéseit. Ugye aki ebből kihagy az olcsóbb tud lenni mondani sem kell.
Kitanultuk a szakmát, megvettük a gépeket, beindítottuk az ipart, befizettük a sarcokat mindenkinek juhéj.. most elkezdhetünk dolgozni.

• Árajánlat... Ez a legnehezebb főleg ha precízen melózna az ember..
  Előre tudni kell hogy mi-mennyibe fog kerülni. Mit hogyan oldunk meg és hol vannak a határaink, milyen meló nem tartozik hozzánk. Adunk 1 árat ami után nem változtathatunk, ha közbejön valami nem várt, akkor így jártunk... 

• Szerződés megkötése, ugyanis minden építőipari tevékenységhez kell, ebbe lefektetik a felek hogy ki mit vállal és mennyi a vállalási összeg, fel van tüntetve a munka,a kötbér, garancia, adatvédelem. 

• Hő és nedvességterhelés méretezése, (vagy tapasztalat....)
  Klíma kiválasztása, abból kapunk egy áramfelvételi adatot, és csőméretet.

  • Villanyszerelőnek tudunk adatszolgáltatást adni, ő az alapján el tudja készíteni a betápot. (3,5 kW ig B10 elég szokott lenni, 2,5 es gép B6 elég szokott lenni.) Nem szabad a szükségestől nagyobb kmsz-t használni, ugyanis az fontos hogy a klíma meghibásodása esetén oldjon le időben.

  • A klímákat be kell kötni védővezetőbe!  És meg is kell mérni, hogy a  szükséges független zárlati áramok megvannak-e.

  • Ha nem tudjuk a szükséges villany betápot kialakítani, akkor kisebb klímát kell választani.

• Beltéri elhelyezése

  • olyan helyre kell tenni, ahol nem jelenthez gondot a rendszer összes kalorikus köre abba a helyiségbe távozik. (Gyúlékonyság, mérgezés koncentrációja megfelelő maradhasson).

  • Én meg szoktam lejtetni abba az irányba amerről a cseppvizet elvezetem, hogy ne maradhasson a beltériben pangó víz.

  • Le szoktam hőszigetelni párazáró hőszigteleléssel a kalorikus csöveket (általános hiba hogy nem kínlódnak vele), 20-30 centit pucéron hagynak, aztán vagy lecsapódik rajta a pára és folyik a falon, vagy nem :)

• Kültéri elhelyezése

  • Lehetőleg saját telekre és tartózkodási helytől távol kell tenni (zaj miatt).

  • Nem szeretem falra tenni, főleg nem magasra, mert az fontos volna, hogy a szervizelés aránylag könnyű lehessen.
    Valamint minden csavar hőhíd, a kültéri tartója pedig hűtőborda.
    Viszont ha a földre tenni nem lehet, illetve a túl hosszú csövezés nagy nyomásesést és hőveszteséget jelent, úgy mégis lehet jobb választás a falra szerelés. Ha már falra tesszük, tartsuk el messzire a kültérit ne spóroljunk a hosszabb tartón, így könnyebb dolga lesz a ventilátornak, jobb hatékonyság és kisebb zaj a jutalmunk.

• Kalorikus és jelvezetékek beépítése.

  • Tudni kell, hogy mekkora áram szaladgál a jelvezetéken. Pl az AUX a fázist átvezeti rajta, szóval a betáp kétszer végigszalad azon!
    Flexibilis vezetéket kell használni, villás sarut kell rá préselni. Nem jó ha csak összesodorják a szálakat, az kókány.
    A betáp vezeték UV védelméről gondoskodni kell, ha az nem UV álló. És a vezeték hőmérséklet határait be kell tartani! 

  • A kalorikus vezetékek nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy az olajelhordást fűtő és hűtő esetben is biztosítsuk, minimum teljesítményen is (olajzsákok)!

  • A peremezésnél törekedni kell a patika tisztaságra, ne essen sorja, törmelék a csőbe, és a peremben se maradjon!
    A hollandikat nyomatékkulccsal kell lehúzni, így nem lesznek lazák, sem túlhúzva.

  • Nitrogénes átmosatás után jön a nyomáspróba nitrogénnel 50 bar-ral. Minimum 1 óra kell kis rendszernél. Nyomás csak annyit változhat amit a hőmérsékletváltozás megenged, nem mérhetünk szökést. Szivárgás vizsgáló spray-el megvizsgáljuk a kötéseket nem láthatunk szivárgást. A nyomáspróba lényege nemcsak a tömörség ellenőrzése, hanem a kötések szilárdságának ellenőrzése is.

  • A kalorikus vezetékeket a sarokszelepeket nyomáspróba után hőszigeteljük!
    A napnak kitett hőszigetelést védjük meg UV ellen!

• Cseppvíz elvezetést épületen belül párazáró szigeteléssel kell ellátni, egyébként a cseppvíz csőre kívülről kiül(het) a nedvesség .

• Vákuumozás a nyomáspróba után követezik. Rendszer méret, hőmérséklet függvényében legalább 30 perc. Eltávolítjuk a rendszerben lévő vizet, idegen gázokat. Ezt követően jön a vákuumpróba. A nyomás nem emelkedhet ui azt jelentené h van még víz a rendszerben.  (Ezzel szivárgást nem lehet korrekten ellenőrizni. Arra az 50 bar-os nitrogénes nyomáspróba való ).
  Ha marad víz a kalorikus körben, az azért baj, mert reakcióba képes lépni az F-gáz fluorjával, olajával. Elsavanyítja a kalorikus kört, az pedig megtámadja a lakkot a kompresszorban. 

• Gáz rátöltés. Általában 5 m kalorikus nyomvonal felett kérnek rátöltést a gyártók. Ha kell tölteni, akkor folyadékcső térfogatnyit.

• Működési vizsgálat.

  • A bekötött jelvezeték után a beltéri felől is mérjük meg, hogy megvannak-e a szükséges földhurok áramok.

  • Próbáljuk ki a gép összes funkcióját.

  • Mérjünk hőmérsékleteket, nyomásokat, áramfelvételeket.

  • Teszteljük a cseppvíz vezetéket, hogy lefolyik -e a kondenzátum.

• Felhasználó kioktatása. Írjuk le esetleg neki melyik gomb mire való. Beszéljük át, hogy milyen beállítást célszerű hatékonyság miatt használni, hogyan célszerű használni a gépet. Mikor áramtalanítsák (ha csak hűtésre használják).

• Ha minden megvan akkor jön a dokumentáció. Lejelentés, Telepítési tanúsítvány, garanciajegy kitöltése, beüzemelési jegyzőkönyv.