R290 Propán hűtőközeget használó hőszivattyúk.

Hátrányokkal kezdeném:

• Aki jót akar magának ugyanúgy nem ússza meg a terveztetést, sem a beszabályozást, mint R32 vagy 410A-s gépek esetében. Ugyan a marketing szövegek utalnak rá hogy plug n play a kazánnal. Szóval működni tud, de hogy a fentiek elhanyagolásával le fogja enni a tulaj gatyáját az nagyon valószínű. Vannak is rá példák szerencsére :).

• A propán robbanásveszélyes  hűtőközeg,  de nem számít mérgezőnek ezért az A3 csoportba tartozik.  Tenziós nyomásgörbéje olyasmi mint az R134A-nak  de az A1 nem mérgező és nem gyúlékony hűtőközeg.  (A hasonló nyomásgörbének köszönhetően  egyesek beleteszik  gépjármű klímába is teljesen illegálisan,  elősegítve a gépjármű felrobbanását. Nem kell hozzá sok ész hogy kitaláljuk mi történik, amikor az izzó kipufogóra ráfújjuk a propánt...  A Mercedes még  az A2L  nagyon nehezen meggyújtható  hűtőközeg  alkalmazásán is ódzkodott. Ki  tudja milyen intézkedések szükségesek autón belül a biztonságos használatához?
  Aki részletesebben akarja vizsgálni nézzen utána a biztonsági adatlapban, logPh görbében, szaksajtóban :).

• Nincs szagosítva, így a felhasználó nem érez gázszagot ha szivárgás van. Nem utolsó sorban a gázkazán kb 0,025 bar nyomáson kapja a gázt, míg a hőszivattyúban hőmérséklet függő, de 75 fokon 27,5 bar.

• LFL (alsó gyulladási határérték) 0,038 kg/m3 (szivárgás esetében ha 1 m3 normál állapotú levegőben van 38 gramm gáz, akkor már robbanhat, és nem a teljes helyiség térfogattal kell számolni ugyanis idő kell míg össze keveredik a helyiség levegőjével. EN378 megadja milyen magasságig kell számolni a helyiség térfogatot. Leginkább attól függ milyen alacsonyan érkezhet be a hűtőközeg a helyiségbe).

• EN378 mellett érdemes ismerni az egykori GMBSZ-t (szerintem) ugyanis az abban lévő gondolatmenet segít a tervezésben.

• Ahogyan csak tudunk védekezni kell a gáz helyiségbe bejutása ellen. Leválasztó hőcserélők alkalmazása, automata légtelenítők tiltása, biztonsági lefúvatószelepek helyének nem tetszőleges kiválasztása.

• Robbanásveszélyes gázra alkalmazható klímás szerszámokat igényel a szerelése.
  Pl statikus feltöltődésből eredő szikra ellen is védekezni kell. Még a munkaruha sem mindegy.

• Előnyök:
  Nem fluortartalmú hűtőközeg. Juhéj környezetbarát. Alacsony a GWP-je is.

• Ezzel a közeggel lehetséges magas hőmérsékletű hőszivattyú megépítése is, 75°C előremenő  hőmérséklet elérhető vele . -Emiatt nem is szoktak elektromos fűtőt beszerelni ezekbe a készülékekbe-. Nade hiába képes magas hőmérsékletű működésre. Az R134A-is képes volt, mégsem terjedt el, ugyanis a hőszivattyú függetlenül a közegtől, alacsony hőmérsékleten képes jó hatékonysággal működni. (A beltérben használt R134As- HMV hőszivattyúk 2,5-3 COP-ra képesek ismereteim szerint. (Azt tudni kell hogy 50°C alatti HMV tárolását csak egyéb fertőtlenítő rendszer alkalmazása mellett engedi az ÁNTSZ módszertan, szóval inkább tározzunk melegebb vizet legalábbis kis létesítményekben)).
  
  
  

POÉN!!!

Hogyan kell olyan R290-es rendszert összehozni ami veszélyes? . (Nagyon gyengék kedvéért ha ennek az ellenkezőjét építitek meg akkor nem lesz nagyon rossz. De amúgy  EN378, OTSZ, GMBSZ, MSZHD60364 ).

Jó nagy töltet legyen a gépben.

A kültéri egység legyen körbeburkolva, lehetőleg rosszul szellőző aknában legyen. Az aknának legyen vízelvezetése is ami közcsatornába köt.

A kültéri minél közelebb legyen gyújtóforráshoz. Lehetőleg dohányzásra kijelölt hely mellett, hogy a csikkeket előszeretettel dobálják be a gép mellé.

A kültéri egység ha monoblokk kivitelű, akkor véletlen se töltsük fel fagyállóval a fűtővizet, annál könnyebben szétfagy és megreped a hőcserélőnk, elősegítve azt hogy R290 bejusson az épületbe.

Nagyon figyeljünk rá hogy faláttörésnél véletlenül se legyen védőcsőbe téve a vezeték, annál könnyebben beszivárog az R290 a fal réseibe, legjobb ha üreges falon haladunk át.

Nagyon fontos hogy fűtővíz vezetékünk automata légtelenítőket tartalmazzon épületen belül. Alacsonyan legyen elhelyezve a légtelenítő és a biztonsági szelep, nehogy jól tudjon keveredni a helyiség levegőjével az R290 kijutás során. Lehetőleg olyan kicsi helyiségbe juthasson be a gáz hogy az LFL-nek megfelelő koncentráció biztosan kialakulhasson. Külön jó ha ebben a helyiségben van nyílt égésterű készülék is, vagy bármilyen olyan eszköz mely szikrát, vagy nyílt lángot képez működése során.

Lehetőleg rossz szellőzése legyen ennek a helyiségnek. Feltétlenül legyen benne padló összefolyó is.

A biztonsági szelepet is az automata légtelenítőknek megfelelően helyezzük el (alacsonyra, kis helyiségben, beltéren stb.).

Véletlen se legyen hőcserélővel leválasztva a hőszivattyú fűtővize az épület fűtési rendszeréről, ugyanis ha nem tudna kialakulni a hőközpontban LFL nek megfelelő koncentráció, biztosan van az épületben olyan helyiség ahol ki tud.

Elektromos szempontból mindenképp úgy kellene kialakítani a rendszert hogy rázni tudjon. Ne legyen rajta FI-relé. Le legyen mellette LOTO lakatolható leválasztó kapcsoló. A vezeték lehetőleg ne bírja el a várható terheléseket. És a kismegszakító is többszörösét tudja a várható legnagyobb áramfelvételnek. Az a jó ha a hiba minél később derül ki. A rendszerünk csővezetékeit használjuk 0 vezetőnek.

Villámáram levezetésére ne is gondoljunk úgysem csap bele a gépünkbe a villám, és akkor sem robbanna fel, ugyanis a marketing anyagban le volt írva hogy a gép biztonságos.

Üzemeltetés során úgy kell a gépet beállítani hogy minél nagyobb előremenőt használjon. Ez az R290 varázs gáz, ez 5 ös COP-t is tud és 75°C-os vizet is. Aztán sosem megy tönkre a kompresszor ha nem max nyomáson járatjuk.

Minél több HMV-t készítünk a géppel minél hidegebben annál jobb. Kiegészítő gázkazános fűtésre gondolni se merjünk!

A levegő-víz hőcserélőt sose takaríttassuk ki, minél kisebb a beszívott gőz hőmérséklete, annál nagyobb lehet a sűrítési véghőmérséklet.

Az elektromos csatalakozások ne húzassuk újra, hátha megolvad a csatlakozás valahol, ha szerencsénk van fel is izzik, vagy szikrázik.

Tartsuk a gépet koszosan minél több döglött rovar, pókháló, falevél legyen benne, ha kevés akkor megszórhatjuk szilveszteri konfettivel.

Várom a további segítő ötleteket :D

AVE!
HVACtuner

A fenti kép egy általam tervezett bivalens rendszer.   Nem a régi R410-es topológiát használtam. Hanem elővettem az EN378-at nameg a józan paraszti eszet.
(A betervezett méreteket,  gépeket  szándékosan nem adom meg.  Azt mindene esetben le kell méretezni!  De tényleg... kajakra!)

Na mire kell itt figyelni azon túl, hogy jó COP val fűtsön és ne legyen indokolatlanul drága a rendszer?..
Leginkább a tűzveszélyre ezen kívül a mérgezésre. A gépész helyiség ebben a házban olyan kicsi volt, hogy a biztonságostól magasabb koncentráció tudna kialakulni, ha a hűtőközeg bejut. Tehát el kell kerülnünk hogy bejusson.

Induljunk a hőtermelőtől.
Monoblokk hőszivattyú, propilén glikolos vízre fűt. Hőcserélő átszakadás esetén (pl szétfagy valamilyen okból) a hűtőközeg át tud jutni a vízoldalra. Ha a vízoldal biztonsági szelepe, automata légtelenítője a helyiségben van, akkor a helyiségbe tud kerülni a hűtőközeg.
Tehát sem biztonsági szelepet, sem automata légtelenítőt nem teszünk ebbe a helyiségbe. Én kézi légtelenítőt írtam elő és a biztonsági szelepet a kültéren helyeztem el.
A propilén glikol nem mérgező, így elméletileg nem károsítjuk a környezetet ha kikerül (főleg, ha a lefúvatás egy felfogó edénybe történik).
A második hőcserélő a hőközpontban van, ahol a glikol átadja a hőt a fűtővíznek. A lakótér legmagasabb pontjai között kis helyiségek is vannak (pl gardrób 2 m2), ide csak akkor tudna bejutni a hűtőközeg, ha a ez a hőcserélő is meghibásodna egyszerre a hőszivattyú hőcserélőjével együtt. Azt gondolonánk ilyen sosincs.. Nade mivan akkor, ha ez a hőcserélő hibásodik meg hamarabb és összekeveredik a víz a glikollal. És ez a túlhígított glikol már könnyen szét tudja fagyasztani a hőszivattyú hőcserélőjét.
Tehát a házban se legyen automata légtelenítő.
Valamint, úgy kell összehozni a nyomásviszonyokat, hogy a glikol oldal maximális nyomása (ahol a biztonsági szelep már tuti nyitva van), kisebb legyen, mint a fűtővíz oldal minimális nyomása ( a tágulási tartály előfeszítési nyomása). Mindezt úgy kell összehozni, hogy a gázkazán max vízoldali nyomását ne lépjük túl, figyelemmel kell lenni arra, hogy a kazán szivattyúja jár-e :D.
(tehát glikol oldalon a a biztonsági szelep nyitott, a fűtővíz oldalon a vízhőmérséklet kicsi és a szivattyú jár majd ugyanaz de a szivattyú áll,  ezt követően megvizsgálni meleg fűtővízre amikor a szivattyú jár és áll)
Tehát az előbbi esetek mindegyikére biztosított legyen a mind a minimális, mind a maximális nyomás követelmény is egysezrű szakma mi? :) Ezzel a szívott tág tartályos rendszerrel tudtam megoldani.

Itt a két hőtermelő vagylagosan működik, a párhuzamos kapcsolásból látszik.
Télen 62/43 °C kondenzációs kazán -10°C nél. +5°C nál 38/33 °C hőszivattyú (persze időjárás követő mindkettő). A meglévő radiátoros rendszer rá lett méretezve a meglévő házra és a túlságosan kicsi radiátor ki lett cserélve, hogy kiegyenlített lehessen a ház, pár helyiség kedvéért ne kelljen rossz COP-vel menni. 

Más ház más kapcsolást igényelhet természetesen.
Pl olyan eset is lehetséges, hogy a hőszivattyú csak előfűti a vizet ha nagy tömegárammal padlófűtésre dolgozunk.
De erre a radátoros fűtésre ez volt az ésszerű megoldás. (Az sem volt cél, hogy az egész épület összes radiátorát cseréljük).